A napokban végigsöpört a hír a médiafelületeken, hogy 1949 óta tavaly született a legkevesebb gyermek Magyarországon. Miközben az országos adatok zuhannak és negatív rekordok dőlnek meg, az Uzsoki szülészete köszöni, jól van.

A tavaly rögzített 72 ezres szülésszám (egészen pontosan 72 834) történelmileg is nagy visszaesés. A híradások kapcsán persze utánanéztem az adatoknak, és a kép sajnos nemzetközi szinten is hasonlóan borús. Az EU-ban 2023-ra történelmi mélypontra, 3,67 millióra esett a születésszám.

De van valami, ami hazánkban még így is különösen szembetűnő, mégpedig a császármetszések aránya. Míg a szakma szerint kb. 10%-os az orvosilag indokolt császármetszési arány, Magyarországon 2024-ben az állami kórházakban 41,59% (!) volt.

Bár világszinten országonként jelentősen eltér az arány, a globális átlag a különböző források szerint nagyjából 20% körül mozog. Az esetek egy részében nyilván valós orvosi indoka van a beavatkozás elvégzésének, de sajnos sokkal nagyobb súllyal van jelen a jogi következményektől való félelem, a várandós nő kívánsága / komfortja, és ne tagadjuk a személyzet saját szempontjainak a figyelembevétele is.

Létezik ennél hűbb tükör, ami megmutatja a türelmetlenségünket, de még inkább a félelmeinket, bizonytalanságunkat és bizalmatlanságunkat? Bizalmatlanságunkat magunkkal és az ellátórendszerrel kapcsolatban.

A Budapesti Uzsoki Utcai Kórházban az elmúlt öt év során egyenletes ütemben nő a szülésszám, és ezt nem szeretném véletlennek tekinteni. A császármetszések arányát is igyekszünk csökkenteni, amit a számok visszaigazolnak ugyan, azonban még jelenleg is 32-36 %-nál tartunk, amit tovább kell javítani.

A szülést mi nem orvosi beavatkozásokkal megerőszakolt eseménynek tekintjük, hanem egy természetes folyamatnak, amit szakmailag és emberileg is támogatunk. Minden szükséges komfortot, szakmai és emberi segítséget igyekszünk megadni a szülő nő számára. A szülés körül dolgozó szakembereknek bízniuk kell a természetben, a szülés természetes lefolyásában, de természetesen up to date-nek kell lenni a potenciálisan evégzendő beavatkozások vonatkozásában is.

De: amíg a nem állítjuk vissza az ellátórendszerbe vetett bizalmat, és amíg a várandósok nem hiszen önmagukban, addig nem fog érdemben tovább csökkenni a császár aránya, illetve nem fog érdemben emelkedni a szülésszám (utóbbinak pontosan tudom, hogy még ezer más oka van).

Az anyai biztonságérzetet valamennyire biztosan növelné az is, ha szabadon választhatnának orvost, ugyanakkor sokkal fontosabbnak gondolom annak a közegnek a megteremtését, ahol a várandósok bízhatnak abban, hogy egy adott intézményben a személyzet minden tagja kivétel nélkül ugyanazt a naprakész szakmai protokollt követi, miközben emberséges, traumatudatos, türelmes, a szülőket pedig egyenrangú partnernek tekinti.

A támogató közeg mindent elsöprő ereje

Kórházigazgatóként nem mehetek el szó nélkül amellett, mi történt az elmúlt években. A szülés a legmélyebb bizalmi kapcsolat. Ez a bizalom pedig érezhetően megrendült az állami rendszerben. A jogi változások, a hálapénz kivezetése és a szabad orvosválasztás megszűnése után sok szülészorvos átment a magánszektorba. A leendő anyukák és a várandósok pedig ott maradtak kapaszkodó nélkül. Aki megteheti, a magánklinikák felé menekül a figyelemért, aki pedig nem, az sokszor szorongva lép be az állami kórház kapuján.

Gyakran kérdezik tőlem: "nálatok az Uzsokiban miért nem csökken a szülések száma, miközben az egész országban kongatják a vészharangot?”

A válasz szerintem egyértelmű: a támogató közeg miatt. Mert mi nem csak levezetjük a szüléseket, hanem kísérjük az anyákat. Tudatosan döntöttünk úgy, hogy visszahozzuk az intimitást és a bizalmat az állami ellátásba. Népszerű szülésre felkészítő tanfolyamaink vannak, ahol a szakmai mellett lelki támaszt is adunk. Fontos, hogy a vajúdó nő mellett jelen lehet az általa megjelölt nagykorú kísérő és dúla is (utóbbinak igazolnia kell a felkészültségét), hiszen a jelenlétük érzelmi támaszt, nyugalmat, folytonos figyelmet ad, miközben a szülőszoba biztonságát és szakmai rendjét semmi nem veszélyeztetheti.

Sokat beszélünk a fényekről, a csendesebb környezetről, a szülő nő nyugalmáról. Bár apróságnak tűnhetnek annak, aki kívülről nézi a szülészetet, a vajúdó nőnek fokozzák a biztonság- és komfortérzetét.

A gyermekágyas ellátásra is kiemelt figyelmet fordítunk. Nagyon figyelünk az aranyórára -, a vizsgálatok nagy részére elkísérhetik a szülők a kisbabát, támogatjuk a rooming-in rendszert. Laktációs szaktanácsadó segít a szoptatásban, és pszichológus látogatja az anyukákat az első órákban, napokban. Ezek nagyon fontos dolgok, mivel segítségükkel sokkal korábban és mélyebben történik meg az anya-csecsemő összehangolódása.

KoalaKör

A történet azonban korántsem ér véget a szülőszobán. Sőt, sokszor ott kezdődik igazán.

Egy perinatális konferencia során realizálódott bennem, hogy bár sok támogatást kapnak a várandós nők a szülésig, utána sokan érzelmi vákuumba kerülnek, még akkor is, ha a várandósság és a szülés komplikációmentesen zajlott. Hirtelen mindenki a babára koncentrál, az anya pedig ott áll lelkileg magára hagyva, kialvatlanul, fájdalmakkal, kérdésekkel, bizonytalansággal, szoptatási nehézségekkel, megváltozott párkapcsolati dinamikával, és sokszor bűntudattal.

Ezért indítottuk útjára egy évvel ezelőtt a KoalaKör nevű védőhálónkat, másként: anyaklubunkat. Ingyenes, kötelezettségmentes, havonta ismétlődő programot ajánlunk, ahová várandósokat, friss szülőket, korábban szült édesanyákat és édesapákat is várunk. A cél, hogy legyen egy hely, ahol kérdezhetnek, ahol megoszthatják a félelmeiket, és ahol a szakemberektől valódi válaszokat kapnak. Fontos a sorstársi jelenlét is, hiszen itt az anyukák, apukák pontosan láthatják, hogy mások is hasonló érzésekkel, nehézségekkel küzdenek.

A foglalkozásokon orvosok, pszichológusok, szülésznők, dúlák, perinatális és szoptatási tanácsadók, gyógytornászok, dietetikusok vannak jelen, akik boldogan várják, hogy segíthessenek.

Talán nem önteltség azt állítani, hogy az Uzsoki példája lehet annak, hogy az állami ellátásban is megteremthető az a sziget, ahol a szakmaiság és az empátia kéz a kézben jár. Ahol a szülés megismételhetetlen csoda.