Az egészségügyben - legyen szó betegről, ápolóról, vagy családtagról - a szakértelmen túl mindenki igényli az odafordulást, a valódi figyelmet, az empátiát. Persze, fontosak a szakmai protokollok, a jogszabályok és a különböző adminisztratív követelmények, de ezekkel a beteg nem tud és nem is szeretne foglalkozni. Egyre gyakrabban jelenik meg a betegközpontúságra való törekvés a szakmai beszélgetésekben és a különböző (stratégiai) dokumentumokban, de sokat kell még azért dolgoznunk, hogy ne üres frázisként gondoljunk rá.