Örökzöld téma következik, amiről már sokszor írtam, és az egyik podcastomban is előkerült. 

Miért hívják / viszik be előtted azt a beteget, aki jóval később érkezett a sürgősségire?

Aki ült már órákon át egy sürgősségi osztály várótermében, pontosan tudja, hogy mennyire idegőrlő dolog a várakozás. Fáj valamid, rosszul érzed magad, aggódsz, talán már a türelmed is elfogyott, amikor megérkezik valaki, akit néhány percen belül behívnak. Aztán jön egy újabb beteg, akivel ugyanez történik. Te pedig ott ülsz, és egyre kevésbé érted, miért kerülnek mások sorra előtted.

Gyorsan elmérgesedhet ilyenkor a hangulat. A beteg fél, kiszolgáltatottnak érzi magát, aggódik, és szeretne végre valamilyen megnyugtató választ kapni, ennek a feszültsége pedig azon a szakemberen csapódik le, akivel legelőször találkozik a beteg. Még akkor is ez történhet, ha az orvos / szakdolgozó éppen egy súlyos beteg ellátásából érkezik, és fogalma sincs arról, hogy mi zajlik a váróteremben, hányan várnak arra, hogy sorra kerüljenek.

Mivel szeretném, ha egy kicsit jobban értenénk egymást ezekben a helyzetekben, szükségesnek tartom bemutatni, hogyan is működik a sürgősségi betegellátás, mert a várakozással kapcsolatos indulatok jelentős része az információhiányból ered.

Ki dönti el, hogy mennyit vársz?

A sürgősségi osztályon az állapotod súlyossága alapján határozzák meg, hogy milyen gyorsan szorulsz ellátásra. Ezt a folyamatot triázsnak nevezzük, amelynek során egy megfelelően képzett egészségügyi szakember felméri a panaszaidat, az általános állapotodat, a légzésedet, a keringésedet és azokat a tüneteket, amelyek gyors állapotromlásra utalhatnak. 

Magyarországon ötfokozatú sürgősségi besorolást alkalmaznak. A legsúlyosabb állapotú betegek azonnali ellátásban részesülnek, a további kategóriákhoz pedig 15, 30, 60 és 120 perces ellátáskezdési időkeretek tartoznak. Az első állapotfelmérést el kell végezni azon a 10 perces időablakon belül, amely a beteg érkezésének informatikai rögzítését követi.

Képzeld el, hogy hasi fájdalommal érkezel, és már egy órája várakozol. Közben behoznak egy idős embert, aki látszólag egészen nyugodt, alig panaszkodik, mégis azonnal betolják a vizsgálóba. Könnyen elképzelhető, hogy olyan keringési problémája van, amelynek következtében perceken belül életveszélyes állapotba kerülhet.

Hasonló a helyzet egy feltételezett szívinfarktus, stroke, súlyos nehézlégzés vagy jelentős vérzés esetén. Ezekben az esetekben az időnek rendkívüli jelentősége van, és sokszor olyan tünetekből következtetnek a veszélyre, amelyeket a váróteremben ülők észre sem vesznek.

Persze a fájdalmad ettől ugyanúgy valós, és megfelelő ellátást igényel. A besorolásnál a fájdalom erősségét is figyelembe veszik, ugyanakkor mérlegelik a gyors állapotromlás és az életveszély kockázatát is. Érdekes egyébként, hogy sokan még mindig azt gondolják, hogy a mentőautóval érkezők automatikusan előnyt élveznek, pedig a mentővel beszállított beteg sürgősségi besorolását is az állapota alapján határozzák meg.

Fentieken túl az is érdemes hangsúlyozni, hogy az osztályon párhuzamosan többféle ellátás zajlik. Előfordulhat, hogy valaki olyan vizsgálatra vár, amelyhez éppen foglalt a szükséges berendezés vagy szakember, miközben egy másik beteget egy felszabadult vizsgálóban már fogadni tudnak. A behívás sorrendjéből emiatt a teljes kivizsgálás gyorsaságára és időtartamára sem érdemes következtetni.

Mitől telhet el mégis több óra?

A sürgősségi osztályokon tapasztalható hosszú várakozásnak számos oka lehet, amelyek jelentős része a beteg számára láthatatlan. Miután megtörtént az első orvosi vizsgálat, gyakran további laboratóriumi vagy képalkotó vizsgálatokra van szükség. Egyes esetekben más szakterületek orvosait is bevonják a döntésbe, emiatt előfordulhat, hogy az eredmények megérkezéséig több órát kell várni. Ilyenkor a beteg sokszor visszakerül a váróterembe, miközben a kivizsgálása folyamatos, de nem látványos, és igen, időnként nem gyors.

Külön problémát jelent, amikor egy beteg kórházi felvételre szorul, azonban a megfelelő osztályon egyelőre nincs szabad ágy. Ilyenkor a beteg az ágy felszabadulásáig a sürgősségi osztályon marad, ahol közben helyet és személyzetet köt le. Ha egyszerre sok ilyen beteg van, az természetesen az újonnan érkezők ellátását is lassíthatja.

A nemzetközi szakirodalom ezt boardingnak nevezi, és a sürgősségi osztályok zsúfoltságának egyik jelentős okaként tartja számon. Ilyen esetben tulajdonképpen arról van szó, hogy a kórház kapacitása befolyásolja, hogy milyen gyorsan tudnak továbbhaladni a betegek a rendszerben.

Jól látszik, hogy mennyire fontos a betegek / családtagok megfelelő tájékoztatása. Aki órák óta várakozik, annak sokat jelenthet, ha elmagyarázzák, milyen vizsgálati eredményre várnak, mi történik ezután, és miért húzódik el az ellátása. Az információhiány ugyanis tovább fokozhatja az egyébként is meglévő szorongást és feszültséget.

Az egészségügyi dolgozók és a betegek sokszor egészen eltérő lelkiállapotban találkoznak. A beteg a saját problémájával foglalkozik, érthetően szeretne mielőbb megoldást találni. Az ápoló vagy az orvos eközben számos másik betegért is felel, sokszor hosszú órák óta dolgozik, és jelentős nyomás alatt próbálja elvégezni a feladatait. Ebben a helyzetben egyetlen szerencsétlen mondat is komoly konfliktust okozhat. 

Az emberek sokszor évekkel később is pontosan emlékeznek arra, hogyan beszéltek velük egy egészségügyi intézményben. Egy türelmetlen, vagy rossz hangnemű válasz miatt az egyébként szakmailag megfelelő ellátást is rossz élményként őrizhetik meg az érintettek.

Ezen mindkét oldalon érdemes dolgoznunk. Az egészségügyi személyzet részéről a türelmes, érthető kommunikáció, a betegek részéről pedig a másik ember helyzetének, valamint az osztály aktuális terheltségének figyelembevétele segíthet elkerülni a fölösleges konfliktusokat.

Mi történik, ha várakozás közben rosszabbul leszel?

Erről külön is szeretnék beszélni, mert rendkívül fontos tudni, hogy az első sürgősségi besorolás az akkori állapotra vonatkozik. A panaszok azonban időközben változhatnak, ezért szükség esetén ismételt állapotfelmérést végeznek, amelyet retriázsnak nevezünk. Ha tehát várakozás közben erősödik a fájdalmad, mellkasi nyomást érzel, nehezebben kapsz levegőt, szédülsz, zavarttá válsz, vagy más aggasztó tünet jelentkezik, azonnal szólj a személyzetnek! Ugyanez érvényes akkor is, ha valamelyik hozzátartozód állapotában észlelsz kedvezőtlen változást.

Az új állapotfelmérés alapján megváltozhat a sürgősségi kategória, és indokolttá válhat az ellátás gyorsabb megkezdése. 

Szeretnék még egy gyakori félreértést tisztázni. A sürgősségi osztályokra sokan olyan panaszokkal érkeznek, amelyek háziorvosi vagy szakrendelői ellátás keretében megfelelően kivizsgálhatók (lennének). Természetesen egy laikus számára nehéz lehet eldönteni, hogy mennyire súlyos a betegsége, és hová érdemes fordulnia, és persze az is igaz, hogy sok esetben az alap- és szakellátás elérhetetlensége miatt fordulnak a betegek a kórházak sürgősségi ellátó osztályaihoz. 

• Ha akut, a következő háziorvosi rendelésig halaszthatatlan panaszod van, a 1830-as ügyeleti telefonszámon segítséget kaphatsz a megfelelő ellátás kiválasztásához.
• Közvetlen életveszély esetén pedig azonnal tárcsázd a 112-es segélyhívót.

A megfelelő betegút megválasztásával te is hozzájárulhatsz ahhoz, hogy a sürgősségi osztályokon rendelkezésre álló kapacitást elsősorban azok ellátására fordíthassák, akiknek a leggyorsabb beavatkozásra van szükségük.

Visszatérve az eredeti kérdésre, szeretném, ha a következő sürgősségi várakozásod alkalmával jobban értenéd, miért alakulhat így a sorrend. Tudom, hogy a fájdalom, a szorongás és a bizonytalanság közben nagyon nehéz türelmesnek és megértőnek maradni, éppen ezért tartom fontosnak, hogy az egészségügyi intézmények megfelelő módon tájékoztassák a betegeket, és minél kevesebb időt töltsenek várakozással.

Írom ezt úgy, hogy tisztában vagyok az SBO-k túlterheltségével, az indokolatlan megjelenések okozta plusz terhekkel, a személyzeti, és sok helyen infrastrukturális gondokkal. Nem bántani, vagy számonkérni szeretnék. Arra törekszem, hogy a betegek és a hozzátartozók jobban értsék, ami velük történik.