Kevés dolog képes annyi embert egyszerre megmozgatni, mint a sport. Tegnap tele volt a város szurkolókkal, megannyi örömmel, feszültséggel, reménnyel és felszabadultsággal az arcukon. 

Emberek érkeztek a világ számos pontjáról, különböző nyelveken beszéltek, más csapatért szorítottak, mégis ugyanaz az izgatott, felszabadult várakozás mozgatta őket. Mindazt, amit csak egy BL döntő adhat egy városnak.

Ilyenkor az ember óhatatlanul arra gondol, milyen különleges kapcsolatunk van a testünkkel. Ünnepeljük, amikor teljesít. Szurkolunk neki, amikor küzd. Büszkék vagyunk rá, amikor bírja a terhelést. 

Ma, a dohányzásmentes világnapon pedig érdemes feltenni az alábbi kérdéseket:

• Vajon ugyanilyen szenvedéllyel vigyázunk a saját testünkre is?
• Hány olyan szokásunk van, amelyről pontosan tudjuk, hogy árt, mégis éveken át együtt élünk vele?
• Hány olyan döntést nevezünk szabadságnak, amely egy idő után már inkább függőségként irányít minket?
• És vajon mikor kezdünk el őszintén beszélni arról, hogy a dohányzás ügye régen túlnőtt az egyéni elhatározáson?

Tudom, ezerszer elmondtuk már, hogy a dohányzás káros, betegséget okoz, rövidíti az életet, rombolja a tüdőt, terheli a szívet, növeli a daganatok kockázatát. A mai nap azonban arról is szól, hogyan válik egy személyesnek látszó szokás közegészségügyi, gazdasági, környezeti, társadalmi és politikai kérdéssé.

A dohányzásmentes világnapot a WHO tagállamai hozták létre 1988-ban, vagyis a világ országai egy ponton kimondták, hogy a dohányzás járványszerűen terjedő, megelőzhető halálozást okozó jelenség, amelyhez kevés az egyéni tanácsadás. Komoly összefogást igényel, hogy láthatóvá tegyük azt a rendszert, amely a függőségből, a megszokásból, a félrevezető kommunikációból és a hosszú távú egészségkárosodásból él.

• A WHO 2025-ös adatai szerint a dohányzás évente globálisan több mint 7 millió ember halálában játszik szerepet.
• Ebből mintegy 1,6 millió ember olyan nemdohányzó, aki mások füstjétől hal meg.
• A dohány akár a használói felét is megölheti, ha az érintettek nem hagyják időben abba a dohányzást.
• A világon nagyjából 1,3 milliárd ember használ dohányt, és körülbelül 80 százalékuk alacsony vagy közepes jövedelmű országban él. A dohányzás tehát ott szedi a legsúlyosabb áldozatait, ahol a családok, közösségek és ellátórendszerek tartalékai sokszor eleve sérültek.

Látunk ugyanakkor némi reményt. A WHO 2025-ös trendjelentése szerint 2000-ben nagyjából minden harmadik, 2022-ben már körülbelül minden ötödik felnőtt dohányzik valamilyen formában. Ez jelentős elmozdulás, mégis távol állunk attól, hogy megnyugodhatnánk. 

A WHO szerint az európai régió továbbra is a legmagasabb prevalenciájú térségek közé tartozik, a női dohányhasználat csökkenése pedig különösen lassú folyamat. 

A javuló trend mellett tehát ott marad a nagyon erős teher, különösen azokban a közösségekben, ahol a dohányzás társadalmi mintaként, stresszkezelési eszközként vagy generációs örökségként van jelen.

A késleltetett következmény

A dohányzásban az egyik legnagyobb csapda a késleltetett következmény. Az első cigaretta esetleg kellemetlenséget okoz, de nincs súlyos következménye. A napi néhány szál sokáig kezelhetőnek tűnik. A köhögésre lehet magyarázatot találni. A terhelhetőség csökkenése ráfogható a korra, a munkára, a kialvatlanságra. A magas vérnyomás, a légúti károsodás, az érrendszeri romlás, a stroke, az infarktus vagy a daganatos betegségek kockázata eközben folyamatosan nő, szinte észrevétlenül. Mire a szervezet markánsabban jelez, gyakran már visszafordíthatatlan a folyamat.

Magyarország helyzete egyszerre mutat előrelépést és komoly kockázatot. 

A WHO 2023-as országprofilja szerint hazánk 2003-ban aláírta, 2004-ben ratifikálta a WHO Dohányzás ellenőrzési Keretegyezményét. Kiterjedt füstmentes szabályozás működik, van leszokást támogató telefonvonal, kötelezőek a nagy képes figyelmeztetések, a cigarettásdobozoknál pedig bevezetésre került a standardizált csomagolás. 

Ezek fontos eredmények.

Közben a legfrissebb országosan reprezentatív, felnőttekre vonatkozó adatforrás továbbra is a 2019-es Európai lakossági egészségfelmérés. Ez alapján a 15 év feletti magyar lakosság 27,1 százaléka volt rendszertelen, 24,8 százaléka pedig napi dohányos. 

A KSH 2019-es adatai szerint minden harmadik férfi és minden negyedik nő dohányzott, a napi dohányosok aránya pedig 24,9 százalék körül mozgott. A mintázat társadalmilag egyenlőtlen, a kevésbé iskolázottak, az alacsonyabb jövedelműek és több északkeleti térség lakói erősebben érintettek.

A passzív dohányzás veszélyei

A KSH szerint a nemdohányzók nagyjából huszada napi szinten ki volt téve mások füstjének, az aktív nemdohányzók 11 százaléka pedig azt jelezte, hogy a megelőző 30 napban a munkahelyén mások dohányfüstjét szívta be. Ez már túlmutat az egyéni döntésen. 

Egy cigaretta füstje hat a gyerekre, a várandós nőre, az idős hozzátartozóra, a krónikus betegre, a munkatársra, a zárt térben tartózkodó személyre, vagyis azokra, akiknek nem fordul meg a fejében, hogy rágyújtsanak, mégis veszélyeztetettekké válnak.

A magyar rákadatok különösen súlyosak. Az OECD és az Európai Bizottság 2025-ös rákprofilja szerint Magyarországon 2021-ben 310 daganatos halálozás jutott 100 ezer lakosra, ami akkor az Európai Unió legmagasabb rákhalálozási rátája volt. Ebben a tüdőrák kiugró terhe meghatározó szerepet játszik. 

A nikotinfüggőség kezelhető állapot.

A fiatalok védelme központi kérdés. 

A WHO 2024-es és 2025-ös kampányai éppen arra figyelmeztetnek, hogy a dohány és nikotinipar egyre kifinomultabb módon dolgozik a vonzerő megteremtésén. Ízesítések, színes és játékos csomagolások, elegáns eszközök, digitális marketing, közösségi médiában terjedő képek, fiatalos életérzés. A termékek nem maguktól válnak vonzóvá. A vonzerőt megtervezik. A nikotinos piac egyre pontosabban tudja, hogyan lehet korán megszólítani azokat, akiknek az agya, identitása és kockázatészlelése még alakul.

Ezért kell nagyon óvatosan beszélnünk az új termékekről is. Az elektromos cigaretta, a hevített dohánytermék, a nikotinpárna vagy más nikotinos készítmény sokszor technológiainak, tisztábbnak, modernebbnek vagy kevésbé veszélyesnek látszik. 

A WHO álláspontja szerint ugyanakkor ezek a termékek is egészségügyi kockázatokat hordoznak, a nikotin függőséget okoz, az ízesítések és a dizájn pedig különösen a fiatalokat tehetik sérülékennyé. 

A felnőttek esetében árnyaltabb a kérdés, hiszen bizonyos áttekintések szerint a nikotinos e-cigaretta egyes felnőtt dohányzók esetében segíthet az égéssel járó cigaretta elhagyásában. 

Ifjúságvédelmi szempontból a szabályozásnak azonban rendkívül szigorúnak kell lennie, mert egy új belépő generációt nagyon könnyű nikotinfüggővé tenni.

A leszokástámogatásról viszonylag kevesebbet beszélünk, pedig sok embernek lenne szüksége valódi segítségre. 

A WHO 2024-es klinikai irányelve rövid egészségügyi tanácsadást, intenzív viselkedéses támogatást, digitális eszközöket, valamint bizonyított gyógyszeres segítséget ajánl. A tanácsadás és a gyógyszer együtt több mint kétszeresére emelheti a siker valószínűségét. A rövid orvosi tanács akár 30 százalékkal javíthatja a leszokási esélyt. 

A leszokás nem jellem(hiba) kérdése. 

A nikotinfüggőség kezelhető állapot, amelyhez támogatás, terv, orvosi tanács, környezeti segítség, olykor gyógyszeres kezelés, és nagyon sok türelem kell. Aki leszokik, nemcsak egy szokást enged el, újra kell rendeznie a reggeleit, a munkahelyi szüneteit, a stresszkezelését, a társas helyzeteit, az étkezés utáni rutinját, a feszültséghez való viszonyát. Ez sokszor keményebb munka, mint amilyennek kívülről látszik.

A dohányzásmentes világnap számomra a felelősségről szól. 

Arról, hogyan védjük meg a gyerekeket attól, hogy belépjenek a nikotinfüggőség világába. És adódnak a további kérdések:

• Mivel segítjük a felnőtteket abban, hogy legyen erejük és eszközük kilépni belőle?
• Miként alakítunk ki olyan munkahelyeket, köztereket és otthonokat, ahol a nemdohányzók védelme természetes? 

És egy kis reklám: 

A Budapesti Uzsoki Utcai Kórházban sok éve működik Dohányzás leszokást támogató ambulancia. 

Helyszín: Budapesti Uzsoki Utcai Kórház Tüdőgondozó és Tüdőszűrő Állomás (1145 Budapest, Amerikai út 50.)

Telefon: (06-1) 251-9759

Gyere, segítünk!